Nyomtatás
Share
Megosztás

Behajtási költségátalány – 40 Euro

Az elmúlt hónapokban sok cikk és előadás témája volt a 2013. július 1-től bevezetett behajtási költségátalány, melyet a Ptk. szabályoz. Idén augusztusban a NAV közzétette ezzel kapcsolatos állásfoglalását.

Jogi megítélés

A régi Ptk. 2013. július 1-től kötelező jelleggel vezette be gazdálkodó szervezetek közötti ügyletek késedelmes pénzügyi teljesítése esetében a behajtási költségátalányt, mely a késedelmi kamattól függetlenül fizetendő. Ezt az előírást a 2014. március 15-től hatályos új Ptk. azonos tartalommal vette át.

A szabály szerint a vállalkozások között létrejött szerződések késedelmes pénzügyi teljesítése esetén jogosultnak a követelés behajtásával kapcsolatos költségeinek fedezetére egy minimum 40 euró összegű behajtási költségátalány jár. A szerződésben ilyen költségátalányt kizárni, vagy annak összegét 40 eurónál alacsonyabb összegben megállapítani érvényesen nem lehet, az ilyen szerződéses kitétel a Ptk. vonatkozó pontja értelmében semmis. Ahogy azt a neve is mutatja, ez a tétel átalány jellegű, mértéke és a jogosultság nem függ attól, hogy milyen tényleges többletköltség merült fel jogosultnál.

Fontos, hogy a költségátalány megfizetése nem mentesíti kötelezettet a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, így pl. a késedelmi kamat megfizetése alól sem. Ha a behajtási költségek összege meghaladja az átalány összegét, akkor a különbözet kártérítés vagy perköltség címén követelhető. A behajtási költségátalány a kártérítés összegébe beletartozik, de a szerződésben esetlegesen kikötött kötbérbe nem!

A behajtási költségátalányról a szerződésben jogszerűen lemondani nem lehet, ugyanakkor semmi nem tiltja, hogy jogosult minden egyes konkrét esetben lemondjon annak pénzügyi teljesítéséről. Ezt minden esetben egy erre irányuló konkrét nyilatkozattal kell kifejezni, nem elegendő azt hallgatólagosan nem követelni. Ebben az esetben követelés elengedésről kell beszélni.

A kiadott állásfoglalás szerint a költségátalány késedelmes teljesítésenként és nem számlánként fizetendő, tehát ha a felek részletfizetésben egyeznek meg, akkor minden késedelmesen megfizetett részlet után jár.

A költségátalány pénznemét a főkövetelés pénzneméhez kell igazítani a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes MNB árfolyamon számítva.

A költségátalányt azon szerződések tekintetében kell alkalmazni, melyeket 2013. július 1. után kötöttek, vagy a pénzügyi teljesítésre, késedelmi kamatra vonatkozó részeket módosították.

Számviteli elszámolás

Kötelezett

A behajtási költségátalány tartozásnak minősül, a fizetési kötelezettség a jogszabály erejénél fogva beáll a késedelembe esés napján, így azt a kötelezettségek között ki kell mutatni. A fizetett vagy fizetendő behajtási költségátalány a Sztv. 81.§ (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként számolandó el.

Amennyiben a jogosult nyilatkozatával lemond a behajtási költségátalány pénzügyi teljesítéséről (ez tehát több annál, hogy szimplán nem követeli), annak összege rendkívüli bevételként számolandó el a Sztv. 86.§ (3) bekezdés h) pontja értelmében (kivételt képeznek az eszközök beszerzéséhez kapcsolódó tételek, melyeket a beszerzési árat módosítóan kell elszámolni).

Jogosult

Az óvatosság elvéből kiindulva a mérlegben csak a mérlegkészítés napjáig pénzügyileg rendezett költségátalány mutatható ki és számolható el az egyéb bevételek között. (Sztv. 77.§ (2) bekezdés b) pont)

Amennyiben jogosult az átalány megfizetésétől nyilatkozata alapján eltekint, nincsen könyvelési teendő, mivel az eddig sem szerepelt a könyvekben.

 Adózási hatások

Kötelezett

Az elszámolt behajtási költségátalány társasági adóban elismert ráfordítás. Ha azt később mégis elengedik, rendkívüli bevételként növeli az eredményt, további adóalap korrekcióra nincsen szükség.

Jogosult

A követelt költségátalány csak pénzügyi rendezéskor könyvelendő, így addig nem is képez adóalapot. Elengedéskor az adóalap nem módosul, mivel jogosult könyveiben a pénzügyileg még nem rendezett követelések összege nem szerepel, így az elengedésnek nincsen eredményre vagy adóalapra gyakorolt hatása.

Tapasztalatok

Az eddigi tapasztalatok alapján a Ptk.-ban kötelezően bevezetett behajtási költségátalányt a vállalkozások általában nem követelik, de az ezzel járó adminisztrációval kevesen foglalkoznak. Sajnos az írásbeli nyilatkozattól nem lehet eltekinteni, ezért legalább üzleti évente egyszer, praktikusan az egyenlegközléssel együtt egy olyan nyilatkozatot célszerű tenni, melyben a jogosult az adott időszakban esetlegesen felmerült késedelmek tekintetében a költségátalány megfizetésétől eltekint.

Kötelezetti oldalon pedig még nagyobb az adminisztrációs teher: a könyvelőknek minden egyes késedelmes fizetés után el kell számolniuk a költségátalányt, majd a későbbiekben – az történő esetleges lemondást követően – ki kell vezetniük a kötelezettséget.

Behajtási költségátalány