Nyomtatás
Share
Megosztás

Adótörvények módosítása 2015

Adótörvények módosítása 2015

Az adó- és járuléktörvények 2015 évi változásai

Jelen anyagunkban ismertetjük a jövőre hatályos adótörvények főbb pontjait, kiemelve a változásokat. Ahol külön nem jeleztük, ott a változás hatálya 2015. január 1.

1. Társasági adó

A társasági adó 2015-ben továbbra is kétkulcsos:
– a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10%,
– az e feletti adóalapra pedig 19%.

A társasági adó rendszerében az alábbi fontos elemek változtak:
1.1 Jövedelem-(nyereség-) minimum számítása: a továbbiakban nem vonható le az összes bevételből az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke, azaz az elvárt minimális adó alapja az összes bevétel 2%-a lesz.
1.2 Veszteségelhatárolás:
– a 2015-től keletkezett veszteségek a keletkezésüket követő öt adóévben használhatók fel elhatárolt veszteségként
– átmeneti szabály: a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett és még fel nem használt veszteségek legkésőbb 2025. december 31-ig használhatók fel
– jogutódlás és többségibefolyás-szerzés (cégfelvásárlás) esetén akkor vonhatók le a múltban keletkezett veszteségek, amennyiben a jogutód tovább folytatja a jogelőd tevékenységét; a levonás a továbbfolytatásból származó árbevétellel arányosan történhet meg.
1.3 Adófelajánlás: előadóművészet, filmalkotások, látványcsapatsport támogatható közvetlenül az adóelőlegből (maximum 50%-áig), adófeltöltésből (maximum 80%-áig), végleges bevallással egyidejűleg fizetendő adóból (maximum 80%-áig). Az adózó rendelkező nyilatkozaton nyilatkozik a NAV felé a támogatandó célról, mely adóévenként legfeljebb 5 alkalommal módosítható. Az adóhatóság 15 napon belül utalja tovább a kedvezményezett felé. A kedvezményezettnek átutalt összeg után az adózót adójóváírás illeti meg, mely a felajánlott adóelőleg, adófeltöltés esetén 7,5%, adóbevalláskori végleges adó esetén 2,5%.

1.4 Kapcsolt vállalkozás fogalma bővül: létrejön a kapcsolt viszony az adózó és más belföldi vagy külföldi személy között abban az esetben is, ha az ügyvezető igazgató személye közös a két vállalkozásban és megvalósul az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás.

1.5 Adóalap módosító tételek:
– ÚJ: felsőoktatási intézménynek adott támogatás a támogatás 50%-ával csökkenti az adóalapot, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegégi; már 2014 évre is alkalmazható!
– VÁLTOZÓ: reklámköltség nyilatkozat nélkül: éves szinten 30 millió forintig elismert ráfordítás lesz, vagyis nem növeli az adó alapján

2. Személyi jövedelemadó

Az adó mértéke továbbra is az adóalap 16%-a.
2.1 A családi kedvezmény mértéke 2016-tól fokozatosan nő, 2 eltartott esetén a jelenlegi 62.500 Ft-ról 2019-re 125.000 Ft-ra emelkedik.
2.2 Házastársi kedvezmény: minden olyan pár részesül benne a házasságkötéstől számított 24 hónapon keresztül, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti, mértéke 5.000 Ft/hó.
2.3 Cafeteria rendszer: a választható összetevők nem, viszont maga a kedvezményes (35,7%-kal adózó) keret változott, éves maximuma 500.000 Ft-ról 450.000 Ft-ra csökkent (éves rekreációs keret). A keretösszeg két részből áll: SZÉP-kártyára utalt juttatások és minden más béren kívüli juttatás. Ez utóbbi juttatások kedvezményes maximuma 200.000 Ft, azonban az éves rekreációs keret kitölthető csak SZÉP-kártyás juttatásokból is. A nem kedvezményes juttatások adója továbbra is 51,17% maradt.
2.4 A díjfizető tevékenységében közreműködő magánszemélyre kötött felelősségbiztosítás adómentes lesz, visszamenőlegesen 2014-re is alkalmazható.
2.5 A teljes életre szóló (whole life), visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások
2018. január 1-től egyes meghatározott juttatásként adókötelesek lesznek (35,7%).

3. Általános forgalmi adó

Adókulcsok: általános adókulcs továbbra is 27%, a kedvezményes adómértékek 18% és 5%.

Főbb változások:
– Időszakos elszámolású ügyletek: az adótanácsadói, könyvelői és könyvvizsgálói szolgáltatásoknál 2015. július 1-től, minden más időszakos elszámolású ügylet esetében pedig 2016. január 1-től főszabály szerint az érintett időszak utolsó napja lesz a teljesítés időpontja.
– Lakóingatlanok értékesítésének adómentessége: azon adóalanyok, akik a lakóingatlan eladását korábban adókötelessé tették, 2015. február 28-ig egy nyilatkozattal kérhetik az adóhatóságot, hogy 2015. január 1-től adómentesen értékesíthessék. Ekkor azonban a lakóingatlannal kapcsolatban visszaigényelt általános forgalmi adót vissza kell fizetni.
– Fordított adózás:
– egyes vas-és acélipari termékekre, ezen felül az áfa bevallásban jelenteni kell mind az eladónak, mind a szállítónak a termék mennyiségét is kg-ban, ez a jelentéstételi kötelezettség 2018. december 31-ig marad érvényben.
– valamennyi munkaerő-kölcsönzésre (már nem csak engedélyköteles építési munkáknál)
– Tételes összesítő jelentés: már az 1 millió forint áfa tartalmat elérő számlákat is kell jelenteni, emiatt már ezeken a számlákon is fel kell tüntetni a vevő adószámát
– Jogelőd nélkül alakult áfa adóalanynak ezentúl a bejelentkezés évében, valamint az azt követő első évben havonként kell áfa bevallást benyújtania
– Negyedévente köteles áfa bevallást beadni az a közösségi adószámmal egyébként nem rendelkező adóalany, akinek az adóévet megelőző második adóévben a nettó árbevétele eléri az 50 millió forintot.

4. Számviteli törvény

– Az éves záró és az évközi közbenső beszámoló egységesen 6 hónapig alkalmas a saját tőke alátámasztására.
– Pénzügyi lízing: a pénzügyi intézmények által nyújtotton kívül, ide kell sorolni az anyavállalat és leányvállalata közötti létrejött ilyen tartalmú ügyletet is.

5. Adózás rendje

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER):
Kizárólag az állami adóhatóság által – az adózó bejelentése alapján – képzett, 15 napig érvényes EKAER-szám birtokában végezhető
– útdíjköteles gépjárművel, közúton végzett, bármely termék,
– nem útdíjköteles gépjárművel, közúton végzett, kizárólag a törvényi feltételeknek (mennyiségi és ellenérték összegére vonatkozó kitétel) megfelelő kockázatos termék.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírság szabható ki, továbbá az áru a bírság összegének mértékéig lefoglalható.

Természetesen a felsoroltakon kívül számos törvényben voltak módosítások, úgy érezzük, hogy ezeket maguknak az érdekelteknek kell alaposan megismerniük